• Csanády László

שַׁבָּת - שמור וזכור בדבור אחד

שַׁבָּת

שמור וזכור בדבור אחד

Két szó, egy kifejezés

Azt a kérdést próbálom az elemezni, hogy a Tórában két helyen is szereplő dekalógus szövege több helyen, így a negyedik parancsolatban is, ami a szombat mint pihenőnap (sábát) elrendeléséről szól, szövegében és tartalmában eltér-e egymástól, és amennyiben eltér, ennek mi lehet az oka.


A sábát a zsidó élet hetente ismétlődő eseménye, feleleveníti, hogy a Tórában szereplő teremtéstörténetben Örökkévaló is megpihent a világ teremtése után, mintegy követendő példát adva ezzel választott népének. Olyan parancs ez, amely nem csak hogy tórai eredetű, de magában a tízparancsolatban hangzik el.

A zsidó vallásos hagyomány fontos alapvetése, hogy a Tórában 613, a nép életét szabályozó parancsolat (micvá) van.

Az eltérés megemlítésre kerül a népszerű szombatfogadó dal, a Lecha Dodielső versszakában: ”שמור וזכור בדבור אחד”.


Smot, Jitró:[1]

8. Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed azt. 9. Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat; 10. de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se barmod, se idegened, ki kapuidban van. 11. Mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van és megnyugodott a hetedik napon; azért áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt”.


Dvárim, Veáthánán:[2]

„12. Őrizd meg a szombat napját, hogy megszenteljed, amint megparancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened. 13. Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat; 14. de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se ökröd, se szamarad és semmiféle barmod, se az idegened, aki kapuidban van, hogy nyugodjék szolgád és szolgálód, mint tenmagad. 15.Emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptom országában, de kivezetett téged onnan az Örökkévaló, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral; azért parancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy megtartsd a szombat napját”.



Különbségek a dekalógusok között

Eredeti nyelven, táblázatos formában az alábbiakban találhatóak meg az eltérések[3]:



A jobb oldali oszlopban a Smotban található dekalógus, a bal oldali oszlopban pedig a Dvárimban található dekalógus szerepel. Különböző színekkel jelezve, hogy az eltérésekre milyen magyarázatot, okot találhatunk. Kékkel szedve a szombat létének indoklását, naranccsal az utólag hozzáadott szövegrészleteket, lilával egyszerűen a szavak helyettesítését, szinonimákkal történő cseréjét jelzi a táblázat.

Ebben a kategóriában találhatóak a számunkra releváns sámor és záhor kifejezések is, amit itt egyszerűen szóhelyettesítésként ábrázolva látunk.

Citromsárga színnel van jelölve a táblázatban a rendelkezések tárgyuk sorrendjében történő eltérése, piros színnel tizenhárom apróbb, egybetűs eltérés jelölésére került sor, zölddel pedig a legutolsó szövegrevízió eredménye található, a maszorétikus felülvizsgálat utáni állapot, amivel a Leningrádi kódexben[4]is találkozunk.



Lehetséges válaszok

Az alábbiakban olyan tudósok véleményét tekintem át, akik foglalkoztak a kérdéssel.


Norman Solomon[5]

Solomon a két időpillanatban a nép társadalmi struktúrájában lévő különbségekkel magyarázza az eltérést.[6]

AJitró hetiszakaszban, a Szináj-hegy lábánál álló zsidók rabszolgák voltak. Nem voltak jogaik, nem volt szabadnapjuk, gyakorlatilag csak dolgoztak. Nekik az a rész volt hangsúlyos, hogy az Örökkévaló megteremtette az eget és a földet, de a hatodik napon megpihent. Pihenés az, amivel megtartják a negyedik parancsolatot, és át is érzik, értékelik a jelentőségét, fontosságát. A parancsolat lényege a pihenés volt, a pihenés maga az ünnep. Számukra ritka volt az ünnep és a pihenés lehetősége

ADvárim népe, akikhez a Veáthánánban szólt Mózes, gyakorlatilag már nem voltak Egyiptomban. Nem ismerték, az ottani, szünet nélküli munkát, a rabszolgaságot. Tudták, hogy az elődeik rabszolgák voltak, az Örökkévaló kihozta őket onnan, és az ígéret földjének kapujában állnak. A szolgaság, az elnyomás olyan fogalom számukra, amit csak a szüleik, nagyszüleik elbeszéléséből ismerhetnek.

Egy talmudi mondást idéz Solomon, amely szerint, a sámor és záhor egyetlen kifejezést takar.

Solomon egy zenei hasonlattal él, miszerint „egyszerre hangzott el a két szó, szimultán, mintha csak zenét hallanánk, ami sok-sok hangból tevődik össze, mi mégis egyetlen akkordot hallunk”[7]


Martin Lockshin[8]

Az apróbb különbözőségeket nem tartja lényegesnek, mindössze a negyedik parancsolat eltéréseit.[9]Izgalmas lehetőségeket lát abban, ahogyan közeledve az első millenniumhoz, a klasszikus rabbik elkezdték harmonizálni a szövegeket.

Elsőként a Mekiltát,[10](vagy Midrás Halahát) veszi elő, ami egy korai tóraexegézis. A בדיבור אחד נאמרו-formula elég biztosíték arra, hogy a zsidóknak nem kell félni attól, ha eltérő szövegváltozatok jelennek meg a Szentírásban.

Rásbám fiatal kortársa, Ibn Ezra hosszabb részt szentel ennek a kérdésnek az Exodus-kommentárjában. Szerinte az Örökkévaló szavai találhatóak az Exodus-ban, a Deuteronomiumban pedig Mózesé. Nem a szavak fontosak, hanem a jelentés.


Zví Brettler[11]

10 különlegesség a Tízparancsolatrólcímmel írt a dekalógusról.[12]Összefoglalta a nomenklatúrájának történetét, mikor hogyan említik, mi a jelentősége, mikor említik Tízparancsolatként, mikor Dekalógusként. Brettler azt mondja, hogy a tízparancsolat helytelen fordítás.

Témánkba vágó kérdéskörrel írásának 9. pontjában foglalkozik.

Megállapítja, hogy a talmudi mondat, a ”שניהם נאמרו בדיבור אחד” a feloldás, amely egyidejű isteni kifejezés, amit az ember csak két különálló szóként tud értelmezni.

Kitér egy eddig a dolgozatomban nem említett szempontra. Ibn Ezra volt az első, aki fölvetette, hogy a Tóra, nem egyedül Mózes szerzeménye. Talán ez az időpont, amikor tudományos eszközökkel kezdik vizsgálni a szakrális szöveget, annak keletkezése, kohéziója esetleges rétegződései, és egyéb szempontok alapján.


Klasszikus bibliakritika

A klasszikus bibliakritika Julius Wellhausen bibliatudós munkásságával kezdődött, akit az okmányelmélet atyjaként is szoktak emlegetni.[13]Elmélete szerint, Mózes öt, esetleg hat könyve (hexateuchus), nem egy szerző műve, és nem egyszerre, hanem időben hosszasan íródott. A ma Mózes öt könyveként emlegetett szentírási rész nem különül el szervesen Józsue könyvétől, azzal egy egységet alkot.

Szerinte különböző szerkesztők (szerkesztői iskolák), különböző elvek mentén próbálták összerakni a Tórateljes szövegét. Wellhausen okmányelméletében négy ilyen „okmányt”, azaz szerkesztési elvet különböztet meg, és véli fölismerni őket az egész szövegben.

Az első és legrégebbi szerkesztői munkát, az úgynevezett jahvista iskola végezte. Jellegzetessége, hogy tetragrammatonnal jelzi az Örökkévaló nevét.

Időben a második, az elohista szerkesztői iskola, amelyik az Elohimnevet használja gyakrabban a négybetűs istennév helyett.

Wellhausen harmadik és negyedik „okmánya” a relevánsabb számunkra, a harmadik a deuteronomista, amely a szöveget azonosítja a Józija király által bevezetett törvényreform idején keletkezett könyvvel, ami maga a Dvárim, Mózes 5. könyve.

A negyedik az időben legújabb, a papi iskola, ami kultusz szempontból rendszerezte a szöveget.


Wellhausen elméletét, ha nem is meghaladták a XX. századi szövegkritikai kutatások, de jelentősen cizellálták.


Brettler a tanulmányában a két szöveg közötti különbséget a különböző szerkesztői csoportoknak tulajdonítja. Szerinte a Smotban fönnmaradt szövegváltozat a papi szövegkritikai iskola nyomát viseli magán, a Dvárimban pedig a deuteronomista szerkesztési elvek érvényesülnek, ez okozza a két szöveg közötti eltérést.



Az elején feltett kérdés megválaszolására tehát több alternatív válasz és érvelés is létezik, ezek közül egyszerre több is lehet helytálló. Az, hogy a két szövegrész eltér egymástól, tény. Elképzelhető, hogy az első évben már két szövegváltozat létezett, de az is, hogy a második alkalommal más hangsúllyal interpretálta Mózes az Örökkévaló szavait, mint ahogyan az is lehetséges, hogy az eredeti szöveg többszöri felülvizsgálatakor változtak a kifejezések.


A legvalószínűbb talán, hogy ez a sok együttható közösen alakította így a Smot és Dvárim dekalógusának negyedik pontját.


Hozzám az a talmudi magyarázat áll közelebb, amiről Norman Solomon is ír tanulmányában, [14]והתניא: זכור ושמור בדיבור אחד נאמרו, ami szerint a sámor és záhor egyetlen kifejezés, isteni kifejezés, amit az Örökkévaló egyszerre, egy időpillanatban mondott, mi pedig csak két kifejezésként tudjuk értelmezni.



Felhasznált irodalom:

Tóra, Mózes Öt Könyve és a Haftárák I-V. – héber szöveg, magyar fordítás és a kommentár– Reprint kiadás, Dr. Hertz J.H. 1984

• Konstanty Gebert: 54 commentaries to the Torah, Publishing House Austeria, Kraków, 2005

Decalogue Differences Between Shemot and Devarimhttp://alhatorah.org/Decalogue_Differences_Between_Shemot_and_Devarim/ 2018.12.25.

• Rabbi Martin Lockshin: The Existence of Two Versions of the Decalogue http://thetorah.com/the-existence-of-two-versions-of-the-decalogue/ 2018.12.25.

• Marc Zvi Brettler: Ten Insights about the Ten Commandments, http://thetorah.com/ten-insights-about-the-ten-commandments/ 2018.12.25.

• Rabbi Norman Solomon, Ph.D.: The Two Shabbats of the Decalogue – A Historical Approach, http://thetorah.com/shabbat-of-the-decalogue/ 2018.12.25.

• Fényes Mór: Szentírásunk, Országos Rabbiképző Intézet, Budapest 1999


[1]2 Móz, 20:8, in Tóra, Mózes Öt Könyve és a Haftárák I-V. – héber szöveg, magyar fordítás és a kommentár – Reprint kiadás, Dr. Hertz J.H. 1984

[2]5 Móz, 5:11, in Tóra, Mózes Öt Könyve és a Haftárák I-V. – héber szöveg, magyar fordítás és a kommentár – Reprint kiadás, Dr. Hertz J.H. 1984

[3]Decalogue Differences Between Shemot and Devarimhttp://alhatorah.org/Decalogue_Differences_Between_Shemot_and_Devarim/ 2018.12.25.

[4]A Leningrádi kódex Codex Leningradensis, tartalmazza a héber Biblia teljes szövegét, tartalmaz ezenkívül úgynevezett maszoretikus jegyzeteket is a lap alján és margóján. A bőrkötéses kódexet pergamenre írták, i.sz. 1008 -1009-ben.

[5]Brit rabbi, tanár, az Oxfordi Egyetem óraadó judaisztika professzora

[6]Rabbi Norman Solomon, Ph.D.: A dekalógus két sábátja, – történelmi megközelítésből, http://thetorah.com/shabbat-of-the-decalogue/ 2018.12.25.

[7]Rabbi Norman Solomon, Ph.D.: A dekalógus két sábátja, – történelmi megközelítésből, http://thetorah.com/shabbat-of-the-decalogue/ 2018.12.25.

[8]Martin I. Lockshin, Ph.D., rabbi, a Torontói York egyetemen a judaisztika professzora.

[9]Rabbi Martin Lockshin: A dekalógus két változatban való létezése, http://thetorah.com/the-existence-of-two-versions-of-the-decalogue/ 2018.12.25.

[10]Arab szó, a héber midah (מדה) szónak felel meg, ami mértéket, intézkedést, szabályt jelent. Itt a halachikus midrásban használt exegetikai szabályokat jelenti, valamint, bár van több ilyen című munka, ha külön nem jelzik általában a „Mekhilta de Rabbi Ishmael”-re, Ismael rabbi összegyűjtött exegetikai munkájára utalnak vele.

[11]Marc Brettler (Marc Zvi Brettler) amerikai tudós, a judaisztika professzora a Duke egytemen, a thetorah.com honlap társalapítója.

[12]Marc Zvi Brettler: Ten Insights about the Ten Commandments, http://thetorah.com/ten-insights-about-the-ten-commandments/ 2018.12.25.

[13]Julius Wellhausen (1844 – 1918) német bibliatudós, orientalista

[14]Talmud Bavli, Rosh HaShanah27a

© 2020 Fehérvári Rabbik

  • Facebook Social Icon
  • Instagram
  • Twitter Social Icon